Érdekességek
Üdvözöllek az Érdekességek oldalán kis Barátom!
Nagyon kíváncsi lennék, hogy jutottál ide… 🙂 A lényeg, hogy itt vagy! Ha a Kíváncsiság Mars-járót keresed, valahol ezen az oldalon őt is megtalálod!
A villamos vezetékek, kábelek szabványos jelölése betűkhöz és színekhez kötött. Ennek megfelelően a fázis vezetéket L betűvel jelölik, és ez a vezeték fekete (de lehet barna vagy szürke is). A nulla vezeték jele N betű, és ez minden esetben kék. A földelő vezeték pedig a PE jelölést és a sárga-zöld színeket viseli (nagyon régen piros volt). Forgó Morgó ruhájának színét a földelő vezeték színe ihlette.
Kíváncsiság, vagyis eredeti, angol nevén Curiosity (ejtsd valahogy így: kjurioziti) egy 900kg tömegű Marsjáró, melyet a NASA (az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala) 2011. november 26-án indított útjára. Kíváncsiság 566 millió km utazás után 2012. augusztus 6-án szállt le a Marson, és kezdte meg küldetését. Fő feladata a Mars geológiájának (földtanának), biológiájának és légkörének tanulmányozása volt.
Kíváncsiságnak köszönhetően nagyon sok új információt tudhattunk meg a Marsról. A két év alatt például összesen hatszor vett mintát a Mars légköréből. Így most már tudjuk, hogy a Mars légköre ….
Ajaj… Kíváncsiság, úgy tűnik, továbbállt erről az oldalról.
Ha szeretnél vele tartani, kattints alul a Légy képben! linkre, és nézd meg a Mars légköre címszót!
Kapcsolódó tartalmak:
Légy képben!
Hogy mit is takar a körforgásos gazdaság, azt a lenti linken megtalálod!
Egy európai felmérés és tanulmány* szerint 2014-ben Európában 11,6 millió tonna háztartási elektronikai hulladék képződött:
A keletkező háztartási e-hulladékmennyiség Európában
Ahogy a fenti képen is látható hazánkban évente 10 – 15 kg háztartási e-hulladék keletkezik lakosonként. Ennek az átlagával, azaz lakosonként 12,5 kg e-hulladékkal számolva Magyarországon tehát az évi 125.000 tonnát is eléri a keletkező háztartási e-hulladék mennyisége.
A teljes világot tekintve ez a mennyiség 2014-ben 41,8 millió tonna volt, és a tanulmány szerint évente 2 millió tonnával nő ez a mennyiség. Ennek megfelelően 2017-ben nagyjából 48 millió tonna háztartási e-hulladék keletkezhetett.
Nem kétséges, hogy az elektronikai hulladék a leggyorsabban növekvő hulladékfajta…
* Baldé, C.P., Wang, F., Kuehr, R., Huisman, J. (2015): The global e-waste monitor – 2014, United Nations University, IAS – SCYCLE, Bonn, Germany
Gyakran hallani a friss, üdítő levegő szinonimájaként az ózondús levegőről. Vajon valóban olyan jó dolog számunkra, hogy ózondús levegőt lélegzünk be?
Az ózon (O3) az oxigén háromatomos molekulája. Tulajdonságaiban – mind fizikai, mind kémiai – nagyon különbözik a légkörünkben 21%-ban jelen levő kétatomos, O2 molekulától. Az O2 molekula szobahőmérsékleten nem reaktív és szagtalan. Ezzel ellentétben az O3 molekula rendkívül reaktív, roncsol szinte mindenféle szervesanyagot (ezért is használják fertőtlenítésre, tisztításra). És még erőteljes szaga is van (a nevét is a görög ozein szóból kapta, mely azt jelenti, hogy „szaglik”).
Az ózon a légkörünkben két helyen található meg: a sztratoszférában és a troposzférában.
A sztratoszférikus ózon
A légkörnek a 15-50km magasságban található részét sztratoszférának nevezzük. Itt található az ózonréteg, mely a földi élet szempontjából nélkülözhetetlen szerepet tölt be: ez a réteg szűri ki ugyanis a Napból érkező káros ultraibolya-sugarak nagy részét. A sztratoszférában az ózon a Napfény és az O2 molekulák kémiai (ún. fotokémiai) reakciója során keletkezik, majd elbomlik… Újrakeletkezik, majd megint elbomlik. Tehát valójában az O2 és az O3 molekulák folyamatos egymásba-alakulásban vannak.
A sztratoszférikus ózonréteg vastagságát dobson-egységben (angolul dobson unit, DU-ban) mérik. Az ózonréteg vastagsága több mindentől függ, nem állandó, de azt mondhatjuk, hogy átlagosan 300DU a vastagsága. Egyes környezetszennyező anyagot, például a régi hűtőkben használt freonok a légkörbe kerülve károsították az ózonréteget, ami azt jelentette, hogy az ózonréteg vastagsága csökkent. Amikor ez a vastagság eléri a kb. 220DU-t, akkor beszélünk „ózonlyukról” (tehát valódi lyukról nincs szó, csak az ózonréteg vékonyodásáról). A freonok használatát már betiltották, s ez jelentősen hozzájárult az ózonréteg folyamatos helyreállásához.
A troposzférikus ózon
A légkör legalsó, a 0-15km közé eső részét troposzférának nevezzük. Itt ózon kizárólag mesterséges körülmények hatására keletkezik, méghozzá a közlekedési eszközökkel a levegőbe juttatott szennyezőanyagok, az O2 molekula és a fény közötti fotokémiai reakció eredményeként (tehát láthatjuk, hogy ha egy kémiai reakcióban a fénynek is szerepe van, akkor beszélünk fotokémiai reakcióról).
A troposzférikus ózon keletkezése szempontjából a legkockázatosabb a nyári, napsütéses időszak. A helyzetet tovább rontja, ha egy terület fekvése alapján olyan időjárási helyzet alakulhat ki, amelynek eredményeként a felfelé történő légáramlás is gátolt (tehát a szennyező anyagok hosszú ideig az alsó légrétegekben maradnak). Tipikusan ilyen hely az amerikai Los Angeles, ezért ezt a légszennyezési formát los angelesi szmognak is hívják.
A troposzférában keletkező ózont sajnos belélegezzük, ami oxidatív, roncsoló hatásának köszönhetően bizony nem tesz jót nekünk.
Összefoglalva tehát: az ózondús levegőt nem jó belélegezni, mert károsítja a szervezetünket. Így a troposzférikus ózon káros. Viszont a sztratoszférában található ózonra szükségünk van, ez az élet nélkülözhetetlen feltétele.
2020-ban Japán fővárosában, Tokióban kerül megrendezésre a következő nyári Olimpia. Úgy tervezik a szervezők, hogy az érmeket elektronikai hulladékokból készítik majd el. Meglepő? Valójában egyes elektronikai termékeink, például a mobiltelefonok, a számítógépek tartalmaznak nemesfémeket, így aranyat és ezüstöt is. Ha az érmekhez az elektronikai hulladékokban található nemesfémeket használják, két legyet is ütnek egy csapásra: egyrészt nem kell a természetet terhelni a bányászattal, másrészt ily módon biztosított az elektronikai hulladékok (e-hulladékok) újrafeldolgozása. Ez pedig a körforgásos gazdaságot is támogatja!
A XX. század közepén a Japánban található Minamata-öböl partján egy vegyi üzem az ecetsav előállításához szükséges vegyi anyagot, acetaldehidet gyártott. A gyártási folyamat során segédanyagként higanyt használtak, az üzem higannyal teli hulladékát pedig az öbölbe öntötték. Először a halak kezdtek kipusztulni, majd az öböl partján élő macskák kezdtek furcsán viselkedni: úgy „táncoltak”, mintha be lennének rúgva (ezért először táncolómacska-kórról kezdtek beszélni az emberek). Később a minamatai gyerekeknél súlyos agykárosodást mutattak ki. Akkor még nem tudták, hogy mindezeket a betegségeket a higany okozta. A tengerbe került higanyt az ott élő baktériumok ugyanis olyan higanyvegyületekké alakították, mely fel tudott dúsulni a halak szervezetében. A parton élő macskák, és persze az emberek is, sok halat fogyasztottak, így az ő szervezetükbe is bejutottak ezek a mérgező higanyvegyületek. Később rájöttek, hogy mi okozza ezeket a betegségeket, no meg a macskák „táncolását”, s azóta nevezik a higanymérgezést Minamata-kórnak is.
A higany, bár valóban mérgező, nem kell félnünk az olyan eszközeinktől, amelyek higanyt tartalmaznak. Ilyenek például a régi lázmérők. Ma már ilyen higanyos lázmérőt nem lehet kapni, de sok helyen még van otthon. Szintén higanyt tartalmaznak az energiatakarékos izzók is.
Fontos tudni, hogy ha szabályosan használjuk ezeket az eszközöket, semmi bajunk nem lesz a bennük található higanytól. De ha már nincs rájuk szükségünk, pl. kiég az izzó és kicseréljük, akkor kiemelten fontos, hogy szelektíven gyűjtsük őket és vigyük egy olyan gyűjtőpontra, ahol leadhatók. Így a hulladékfeldolgozók gondoskodnak arról, hogy a bennük található higany senkinek ne okozzon betegséget.
Bővebben is kíváncsi vagy? Kattints a lenti linkekre!
Linkek:
Szelektív gyűjtés, Elemek és fényforrások
Őszintén? Fogalmunk sincs. Talán aznap, amikor a grafikus megtervezte a Forgó Morgó figurát, épp ennyi volt a villanyóra-állása… 🙂