felnötteknek

Ózondús levegő… Vajon jót tesz nekünk?

Gyakran hallani a friss, üdítő levegő szinonimájaként az ózondús levegőről. Vajon valóban olyan jó dolog számunkra, hogy ózondús levegőt lélegzünk be?

Az ózon (O3) az oxigén háromatomos molekulája. Tulajdonságaiban – mind fizikai, mind kémiai – nagyon különbözik a légkörünkben 21%-ban jelen levő kétatomos, O2 molekulától. Az O2 molekula szobahőmérsékleten nem reaktív és szagtalan. Ezzel ellentétben az O3 molekula rendkívül reaktív, roncsol szinte mindenféle szervesanyagot (ezért is használják fertőtlenítésre, tisztításra). És még erőteljes szaga is van (a nevét is a görög ozein szóból kapta, mely azt jelenti, hogy „szaglik”).

Az ózon a légkörünkben két helyen található meg: a sztratoszférában és a troposzférában.

A sztratoszférikus ózon

A légkörnek a 15-50km magasságban található részét sztratoszférának nevezzük. Itt található az ózonréteg, mely a földi élet szempontjából nélkülözhetetlen szerepet tölt be: ez a réteg szűri ki ugyanis a Napból érkező káros ultraibolya-sugarak nagy részét. A sztratoszférában az ózon a Napfény és az O2 molekulák kémiai (ún. fotokémiai) reakciója során keletkezik, majd elbomlik… Újrakeletkezik, majd megint elbomlik. Tehát valójában az O2 és az O3 molekulák folyamatos egymásba-alakulásban vannak.

A sztratoszférikus ózonréteg vastagságát dobson-egységben (angolul dobson unit, DU-ban) mérik. Az ózonréteg vastagsága több mindentől függ, nem állandó, de azt mondhatjuk, hogy átlagosan 300DU a vastagsága. Egyes környezetszennyező anyagot, például a régi hűtőkben használt freonok a légkörbe kerülve károsították az ózonréteget, ami azt jelentette, hogy az ózonréteg vastagsága csökkent. Amikor ez a vastagság eléri a kb. 220DU-t, akkor beszélünk „ózonlyukról” (tehát valódi lyukról nincs szó, csak az ózonréteg vékonyodásáról). A freonok használatát már betiltották, s ez jelentősen hozzájárult az ózonréteg folyamatos helyreállásához.

A troposzférikus ózon

A légkör legalsó, a 0-15km közé eső részét troposzférának nevezzük. Itt ózon kizárólag mesterséges körülmények hatására keletkezik, méghozzá a közlekedési eszközökkel a levegőbe juttatott szennyezőanyagok, az O2 molekula és a fény közötti fotokémiai reakció eredményeként (tehát láthatjuk, hogy ha egy kémiai reakcióban a fénynek is szerepe van, akkor beszélünk fotokémiai reakcióról).

A troposzférikus ózon keletkezése szempontjából a legkockázatosabb a nyári, napsütéses időszak. A helyzetet tovább rontja, ha egy terület fekvése alapján olyan időjárási helyzet alakulhat ki, amelynek eredményeként a felfelé történő légáramlás is gátolt (tehát a szennyező anyagok hosszú ideig az alsó légrétegekben maradnak). Tipikusan ilyen hely az amerikai Los Angeles, ezért ezt a légszennyezési formát los angelesi szmognak is hívják. 

A troposzférában keletkező ózont sajnos belélegezzük, ami oxidatív, roncsoló hatásának köszönhetően bizony nem tesz jót nekünk.

Összefoglalva tehát: az ózondús levegőt nem jó belélegezni, mert károsítja a szervezetünket. Így a troposzférikus ózon káros. Viszont a sztratoszférában található ózonra szükségünk van, ez az élet nélkülözhetetlen feltétele.

415