felnötteknek

Légy képben!

Kedves Kíváncsi Barátom!

Talán tapasztaltad már, hogy manapság sok olyan fogalom, kifejezés van, melyeket gyakran hallani itt-ott (pl. tévében, iskolában). Vagy olvashatunk róluk a neten vagy könyvekben.

De talán nem mindig tudjuk pontosan, mit is jelentenek ezek a fogalmak...

No, ehhez szeretnék Neked segítséget nyújtani. Ebben az összeállításban sok fogalmat megtalálsz, amelyeket gyakran hallani manapság. Remélem, hogy hasznos lesz Számodra ez az összeállítás!

Egy biztos, ha kíváncsi vagy például, hogy milyen összetevőkből áll a Mars légköre, ezen az oldalon ezt is megtalálod!

1. Üvegházhatás

Az üvegházhatás, mint légköri jelenség, a növények termesztésére használt melegítő „házakról”, az üvegházakról kapta a nevét. Mi is történik valójában? Az üvegházak tetőzetén a napfény áthatol, és a sugarakat elnyeli a földfelszín. Ezt követően a felszín hősugárzás formájában felmelegíti az üvegház levegőjét, s a meleg benn marad az üvegházon belül, nem szökik el azon kívülre, csak egy kicsi része. Így a levegő kellően meleg lesz ahhoz, hogy például paradicsomot lehessen termeszteni, még akkor is, ha kinn hidegebb van. A légkörben is vannak olyan anyagok, amelyek úgy működnek, mint egy üvegház: a napfényt átengedik, de a földfelszín hősugárzását nagyrészt itt tartják a légkörben. Ilyen például a légkör vízgőz tartalma, de ilyen üvegházhatású gáz a szén-dioxid (CO2) is. A földfelszínről érkező hősugárzásnak csak egy része távozik a légkörből a világűrbe, a meleg jelentős része itt marad a légkör földfelszín közeli részében, s ezért az üvegházhatású gázok a felelősek. Valójában az üvegházhatás nekünk jó, mert nélküle a Föld átlaghőmérséklete sokkal alacsonyabb lenne, mert az összes meleg elszökne a világűrbe.

(A Föld átlaghőmérséklete 15°C. Üvegházhatás nélkül 33°C-kal hidegebb, -18°C lenne.)

2. Globális felmelegedés vagy klímaváltozás

A Föld mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, és azóta a hőmérséklete sokszor változott, hidegebb és melegebb periódusok váltották egymást. Jelenleg, bármilyen furcsa, hideg periódusban élünk, immár néhány tízezer éve tart ez az időszak. Az elmúlt néhány ezer évben a hőmérséklet folyamatosan emelkedik és csökken, de az emelkedés mértéke kissé nagyobb. Ezt nevezzük globális felmelegedésnek, pontosabban klímaváltozásnak. Láthatjuk tehát, hogy a természet maga alakítja ki az egyensúlyt, melyet nagyon sok minden befolyásol.

A problémát most egyes tudósok szerint az jelenti, hogy a természeti jelenségek mellett az emberi tevékenység – például az energia előállítása – miatt túl sok szén-dioxid és egyéb, üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, melyek növelhetik az üvegházhatást, így a Föld hőmérséklete gyorsabban emelkedik. Sok klímakutató szerint a globális felmelegedés felelős a mostanában gyakran tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségekért, például a Föld egyes részein tomboló hatalmas viharokért, máshol pedig a nagy szárazságért. Valamint azért is, hogy gyorsan olvadnak a jégsapkák az Északi és a Déli sarkon, vagy változik a tengerek hőmérséklete, növekszik a víz szintje. A legfontosabb kérdés tehát jelenleg az, hogy az emberi tevékenységnek mekkora szerepe van a globális felmelegedés fokozásában, gyorsításában, és hogy a globális felmelegedés a jövőben milyen hatással lesz az emberiség életére. Ezeket a kérdéseket próbálják megválaszolni a klímakutatók.

Bővebben is kíváncsi vagy? Kattints ide!

3. Kiotói Jegyzőkönyv

A Kiotói Jegyzőkönyv (Kiotoi Protokolként vagy Kiotói Egyezményként is találkozhatsz vele) egy nemzetközi szerződésnek a kiegészítése. Az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) éghajlatváltozási keretegyezményét a tagországok (akkor 160 ország vezetői képviselői) 1992-ben a brazil Rio de Janeiro városában, a kiegészítő jegyzőkönyvet pedig 1997-ben a japán Kioto városában írták alá.

A Kiotoi Jegyzőkönyvben a tagállamok azt vállalták, hogy mindent megtesznek azért, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsájtását, ezáltal kevésbé járuljanak hozzá a globális felmelegedéshez, a klímaváltozáshoz.

Magyarország is csatlakozott az éghajlatváltozási egyezményhez és a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, mely hat féle üvegházhatású gáz kibocsájtásának korlátozását célozza meg. Közülük a legfontosabb a CO2, azaz a szén-dioxid.

Magyarországon például a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt célok elérését támogatják a 2014 óta zajló háztartásigép-csere programok, melyekben a régi, energiafaló hűtők és mosógépek cseréjéhez nyújt anyagi támogatást az állam.

Bővebben is kíváncsi vagy? Kattints ide!

4. Energia

Minden változáshoz energiára van szükség: például, hogy az autó elmenjen egyik pontból egy másikba, hogy a szobában a hőmérséklet melegedjen, hogy a kisgyerek növekedjen, hogy a mosógép működjön. Az energiát tehát változtató képességnek nevezhetjük.

Többféle energia létezik. Beszélhetünk például mozgási energiáról, hőenergiáról, vagy akár elektromos energiáról, attól függően, hogy milyen változásról van szó. 

5. Energiacímke

Az energiacímke egy olyan tájékoztató matrica, melyen egyes elektronikai készülékek (pl. hűtőgépek, tévék, mosógépek, mosogatógépek) legfontosabb tulajdonságait találjuk. Az energiacímkét a gyártók biztosítják a készülékhez, a kereskedők pedig minden, a boltban kapható készülékre ráteszik a címkét. Az energiacímke segítségével vásárláskor összehasonlíthatjuk a gépeket, és láthatjuk, hogy melyik fogyaszt kevesebb energiát.

A leghatékonyabb energiaosztály jelenleg (2018-ban) az A+++, sötétzöld színnel jelölt osztály. Egyéb hasznos információról is tájékoztat a címke, például hogy mennyi ruhát tehetünk a mosógépbe, mekkora a hűtőgép hűtőtere, vagy milyen hangos a készülék.

Bővebben is kíváncsi vagy? Kattints ide!

6. Körforgásos gazdaság

A körforgásos gazdaság azt jelenti, hogy az ember az életét megpróbálja a lehető legjobban a természet mintájára formázni, a természet törvényei szerint működtetni. A természetben nincs olyan, hogy szemét. Ott minden hasznosul, méghozzá úgy, hogy minden körforgásban van. 

Az a cél, hagy a lehető legtöbb dolgot használjuk fel: a termékekből hulladékká válásuk esetén a feldolgozásukat követően másodnyersanyagokat hozzunk létre, melyeket ugyanaz vagy egy másik iparág a saját terméke előállításához fel tud használni.

A probléma sajnos még mindig az, hogy túl sok értékes, újrahasznosítható dolog végzi a hulladéklerakóban, vagy kerül elégetésre a hulladékégetőkben. Ezzel pedig elveszítünk egy csomó másodnyersanyagot, amit fel lehetne használni az elsődleges nyersanyagok helyett. Így nem kellene ezeket a nyersanyagokat a természetből kivenni. Ezért a körforgásos gazdaság most új utat mutat számunkra. Ezen az úton pedig együttműködve kell haladnunk.

A körforgásos gazdaságban ugyanis mindenkinek megvan a maga feladata. A gyártóknak már a termékek megtervezésekor szem előtt kell tartaniuk, hogy termékeik tartósak és könnyen javíthatóak legyenek, hogy lehetőleg minél később legyen belőlük hulladék. Valamint, ha a termékeikből hulladék lesz, akkor könnyen szétszerelhetőek, szétbonthatóak és feldolgozhatóak legyenek. Legyen szó akármilyen termékről: játékról, ruhákról, bútorokról, vagy akár elektronikai berendezésekről. A hulladékfeldolgozóknak a lehető leghatékonyabb munkát kell végezniük. És most jön a lényeg: a körforgásos gazdaság létrehozásában nemcsak a gyártók és a hulladékfeldolgozók vesznek részt, hanem mi magunk, fogyasztók is. Hiszen a termékeket mi „fogyasztjuk”, használjuk. Nekünk legalább olyan fontos szerepünk van ebben az együttműködésben, mint a gyártóknak vagy a hulladékfeldolgozóknak.

Döntéseinkkel, például, hogy milyen termékeket vásárolunk, hogyan meddig használjuk őket, mit teszünk, ha már nincs szükségünk rájuk, mi is hozzájárulunk a körforgásos gazdaság megvalósításához… vagy annak akadályozásához, 

 

Bővebben is kíváncsi vagy? Kattints ide!

Körforgó Morgó meséje a körforgásos gazdaságról itt található.

7. Hulladékpiramis

A hulladékpiramis egy olyan képzeletbeli piramis, mely sorrendet állít fel az egyes hulladékgazdálkodási lehetőségek között egy termék hulladékká válása esetére. Ha nézelődsz az interneten, ezt az ábrát sok helyen megtalálhatod:


Forrás: internet

Ez tehát egy 5 lépcsős hulladékpiramis, melyben a csúcson, zöld helyen a legjobb megoldás áll: a hulladék keletkezésének a megelőzése.

Tom Szaky, a „Hulladék – tudatosan” című könyvében egy nagyon jó ábrán szem­lélteti – a fentinél részletesebben – a lehetőségeinket, így állítja fel a saját, 9 lépcsős hulladékpiramisát, mely az elektronikai termékek esetében is alkalmazható:

 

Leginkább fenntartható

 

Hulladék keletkezésének megelőzése

1.

Felhagyni a vásárlással

Nem kell új árut előállítani

2.

Használt áru vásárlása

3.

Tartós áru vásárlása

Csökken a hasznosíthatatlan végtermékek mennyisége

4.

Tudatos vásárlás

A létrejövő hulladék kezelése

5.

Újrafelhasználás

Körforgásos(cirkuláris) megoldások

6.

Továbbhasznosítás

7.

Újrahasznosítás

8.

Szemétégetés

Lineáris megoldások

9.

Szemétlerakás

 

Legkevésbé fenntartható

 

Forrás: Tom Szaky: Hulladék – tudatosan, 2014 (9. fejezet, 139. oldal)

 

Újrafelhasználás alatt a szerző az újrahasználatot érti. Az újrafelhasználás szerinte a szemét mindhárom vonatkozását értéknek tekinti: az összetételét, a formáját és a használat célját is. Tipikusan ilyen eset, ha a Vaterán, Ebayen eladom a fényképezőmet, melyet megvesz valaki, aki továbbhasználja, fényképez vele.

Továbbhasznosítás alatt érti azt az esetet, amikor a formát és az összetevőket meg­tartjuk, de a felhasználási célt megváltoztatjuk (angolul: upcycling). Ilyen például, ha egy régi számítógép-monitorból cicaházikó lesz.

Újrahasznosításról pedig akkor beszélhetünk Tom Szaky szerint, ha a terméknek csak az összetevőit tekintjük értékesnek, a formáját és a felhasználási módját azonban nem akarjuk megtartani. Ez az az eset, amikor például egy porszívót a hulladékfeldolgozó anyagfrakcióira bont, és azon frakciókat, melyek a termelésbe visszaforgathatók (pl. fémek), újrahasznosításra kerülnek, abból valamely iparág újra terméket készít. A fenti 5 lépcsős piramison ez a hasznosítás, de szokás újrafeldolgozásnak is nevezni.

A 8. megoldás, a szemétégetés az 5 lépcsős piramison energetikai hasznosításként szerepel. Ebben az esetben a hulladékot elégetik, és a keletkező hő energiáját alakítják át például elektromos energiává. Ezért hívjuk ezt energetikai hasznosításnak.

Mindkét piramis szerint a legrosszabb megoldás, ami történhet, a hulladék lerakása, azaz deponálása. Ebben az esetben a hulladékokban rejlő összes értékről és lehetőségről lemondunk.

7+1. A Mars légköre

Kíváncsiság, vagyis eredeti, angol nevén Curiosity (ejtsd valahogy így: kjurioziti), a Marsjáró nagy segítségünkre volt a Mars légkörének feltérképezésében. Neki köszönhetően most már ismerjük a Mars légkörének az összetételét. Ez jelentősen különbözik a Föld légkörétől. Ez utóbbit már biztosan tudod, de azért ismételni sosem árt: a Föld légköre 21% oxigént (O2), 78% nitrogént (N2) és 1% egyéb összetevőt (pl. 0,9% argont (Ar), 0,03% szén-dioxidot (CO2)) tartalmaz.

A Mars légköre 95,9%-ban szén-dioxidból (CO2) áll. Ezen túl tartalmaz még 2% argont (Ar), 1,9% nitrogént (N2), 0,14% oxigént (O2), és nagyon pici mennyiségben, 0,06%-ban szén-monoxidot (CO).

Kíváncsiság 2 évet dolgozott, összesen 9km-t haladt, mire elérte végső rendeltetési helyét a Marson, az 5500m magas Mount Sharp hegyen, a Gale kráter közelében.

 

Bővebben is kíváncsi vagy Kíváncsiságra? Kattints ide!

 

További linkek:

Wikipédia Kíváncsiságról

Ha tetszett Neked Kíváncsiság története és szeretnéd esetleg az iskolában egy kiselőadás keretében a többieket lenyűgözni a tudásoddal, itt találhatsz tippeket, hogy ezt hogyan teheted meg!

Ha most már inkább – Kíváncsisághoz hasonlóan – Te is pihennél, lépj vissza a nyitó oldalra, és válassz egyet a sok játékunk közül!

213